Kiemelték: a válaszadók negyede egészen biztos volt abban, hogy él az állami támogatás lehetőségével; a közepes gazdasági státuszúak körében ez az arány jóval magasabb, 43 százalék volt.
 
A válaszadók több mint háromnegyede a belső falak rendbetételét tartaná a legfontosabbnak, ám közel hasonló kör (72-72 százalék) jelezte, hogy a tetőn és a külső homlokzaton is lenne mit javítani.    
 
A felmérés adatai szerint a legtöbben (56 százalék) 2 millió forint vagy az alatti állami forrás lehívásában gondolkodnak. Azok viszont, akik tetőmunkát terveznek, döntően ennél nagyobb keretet, akár a maximum összeget is igényelnék.  
 
A Wienerberger felmérése szerint a felújítást tervezők negyede úgy gondolta, hogy családi házuk esetében a munkálatok halaszthatatlanok, és azokat támogatás nélkül is el kellene végezni. A megkérdezettek egyharmada támogatás nélkül csak részlegesen tudná a javításokat megtenni. Összesen 35 százalék azon a véleményen van, hogy az állami támogatás nélkül nincs esélye a rekonstrukcióra.
 
A felmérés néhány nappal a támogatásról szóló bejelentés után, a részletes szabályozás közzétételét megelőzően készült 500, családi házban élő szülő részvételével.
 
A kormányzati bejelentés szerint januártól a legalább egy gyermeket nevelő családok, lakásuk rekonstrukciójához a kiadásaik 50 százalékát - 3 millió forintig - állami támogatásként igényelhetik vissza.